Komárom megye, 1950. jan. 1.-1989. dec. 31.: közigazgatási terület Magyarországon. - É-on a Duna mint országhatár, K-en Pest, D-en Pest, Fejér és Veszprém, Ny-on Győr-Sopron megyék határolták. Területe 2249 km², az orsz. legkisebb területű megyéje. Székhelye: Tatabánya. A 4343/1949. min-tanácsi rendelet(!) a korábbi →Komárom-Esztergom vármegye ter-ét foglalta magában, kiegészítve azt a Veszprém vm-ből hozzácsatolt Ácsteszér, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Hánta, Kerékteleki, Réde, Súr községgel, Fejér vm-ből Bakonysárkány nagyközséggel, ezeket a gesztesi járásba osztották, ahol Kisbér székhellyel járási kirendeltséget hoztak létre. ~ székhelye ideiglenesen Esztergom maradt. 1950: a tanácsrendszer létrejöttekor 3 városa volt: Esztergom, Komárom (a város jobbparti, Trianonban meghagyott részéből, mely 1920-38: és 1945-től önálló város), Tatabánya (1947: Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla és Tatabánya bányászközségek egyesítésével), 1950-től megyeszékhely. A városok mellett 74 község alkotta ~ településhálózatát, legsűrűbben lakott részei: Tatabánya, Tata, Oroszlány és körzete és Esztergom-Dorog térsége. Pest m. után ~ben a legnagyobb a népsűrűség. 1954: Tata és Oroszlány, 1984: Dorog, 1986: Kisbér kapott városi rangot. Járásai közül 1975: a tatait megszüntették, a korábbi 21 községből Tatabánya vonzáskörzetéhez 4, Tatához 9, Oroszlányhoz 6 közs. került, Gyermely és Szomor közs-eket közös tanáccsal a dorogi járáshoz csatolták. 1980: Szőny közs-et Komárom városhoz csatolták, Dunaalmást és Neszmélyt Almásneszmély néven egyesítették. 1983. XII. 31: a dorogi és a komáromi járást is megszüntették, ezzel a többszázéves hagyományos járási közig. megszűnt. - ~ plébániái a győri egyhm-ben: Ács, Ágostyán, Dunaalmás, Ászár, Bábolna, Baj, Bana, Bokod, Császár, Dad, Vértestolna, Dunaszentmiklós, Kecskéd, Kisbér, Kocs, Komárom, Koppánymonostor, Környe, Mocsa, Nagyigmánd, Naszály, Oroszlány, Szend, Szomód, Szőny, Tata, Tatabánya, Várgesztes, Vérteskethely, Vértessomló, Vértesszőllős; a pannonhalmi egyhm-ben: Bársonyos, Tárkány; a székesfehérvári egyhm-ben: Bakonysárkány; a veszprémi egyhm-ben: Ácsteszér, Aka, Bakonyszombathely, Csatka, Kerékteleki, Réde, Súr; az esztergomi egyhm-ben: Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Esztergom, Héreg, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Pilisszentlélek, Sárisáp, Süttő, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tatabánya, Tokod, Úny. - Lakói 1960: 269.900, 1970: 298.795, 1980: 321.801, 1990: 316.536. - 1990-től neve ismét →Komárom-Esztergom megye. 88

~ új arca. Bp., 1952. - ~ fontosabb stat. adatai 1952/55, 1956, 1957, 1958, 1959. Tatabánya, 1956-60. - Hatályos jogszabályok gyűjt-e 1945-1958. Bp., 1960. II:116. (4343/1949. XII. 14. M.T. sz. rendelet) - Bárdos László-Horváth István: ~i hírlapok és folyóiratok bibliogr-ja. (Közrem. Kovách Zoltán) Tatabánya, 1962. - Időnk 1963:49. (Baranyai Vince: Figyelmet érdemlő fák ~ben) - ~ földműves szövetkezeteinek 1959-es évkv-e. (Tatabánya), 1963. - ~ műemlékjegyzéke. Bp., 1964. - Adatok ~ közs-eiről. Bp., 1968. - Forrás (Tatabánya), 1969:3. sz. (Hantos László: ~ népességének alakulása és a népességváltozást előidéző főbb tényezők) - Agrárfejlődés ipari környezetben. ~ 1945-1970. Tatabánya, 1970. - A felszabadult ~ 25 éve. Székesfehérvár, 1970.